3.fejezet- Pink könyv

              ~Claret szemszög~
    Egyszerűen nem hiszem el, hogy Downey meghalt.Ész veszejtően gyosan futok a szobájáig és benyitok. Ott fekszik az ágyon Downey és arcára örök sikoly fagyott. Hirtelen eszembe jut amikor hívott.
-Lányok-mondom remegve, de nem tudom tovább mondani.Veszek egy mély levegőt és megpróbálok ura lenni a helyzetnek.Megköszörülöm a torkom és elölről kezdem.-Lányok! Engem ma.Downey hívott, hogy baj van azt hittem már megint egy hülyeség, de igaza volt!
Borzalmasan nagy bűntudat hasított belém.Miért nem voltam képes elvomszolni odáig a seggem és segíteni?! Ahj.Leülök az ágya szélére és belehajtom a fejemet a kezembe.Ekkor Hirtelen megint eszembe jutott az a férfi hang aki azt mondta: Semmi közöd. Ő volt a gyilkos.Csak Monával akartam megosztani a férfi beleszólását.
Folytatnunk kéne, mert telik az idő.
-Mona elkéne kezdeni a beavatást- súgom oda neki.
-Na gyerekek induljunk fel a padlásra és kezdődjék hát a beavatás!- köszönő pillantással ránézek Monára és ő viszonozza egy semmi baj bármikor pillantással. Sok embernek még mindig riadt az arca, de a többség már boldogabb színt vesz fel. Lassan lehajtott fejjel és csöndben felsétálunk a lépcsőn és visszaülünk a helyre.
-Oké újoncok! A beavatás mindjárt megkezdődik, de előtte első feladatként csoportokat alkotunk és körbe nézünk a házon mert házkutatást fognak végezni!-mondom és elkezdem beosztani a csoportokat.
Az első csoport: Én, Mona, Zara, Nicky és Sarah.
A második: Zoé, Chloé, Winter és April.
A harmadik csoportot, pedig nagyrészt újoncok alkották.
-Első csoport a padlást kutatja át a második a földszintet és a szobákat a harmadik a pincébe menjen! Na nyomás CoCo Tau-k - mondom mostmár magabiztosabban.
-Na jó!Kezdjük a régi ládák átnézésével!-ajánlom fel.Monával letérdelünk a földre és magunk elé kapunk egy-egy dobozt. Várom, hogy Zara, Nicky és Sarah is csináljon valamit.Két percig csak nézek rájuk furcsa tekintettel hátha felfogják mi is történik.Aztán hagyom hadd fecsegjenek tovább. Elkezdem kipakolni a doboz tartalmát. Van benne pár régi könyv és egy pár balett cipő.
-Lányok találtam valamit!-mondja Zara.Hátra furdulok, hogy megnézzem mi az és tátott szájjal bámulok arra.
Egy könyv az.Egy giga nagy rózsaszín könyv aminek a címe: Pink könyv.
-Olvassunk bele!
-Oké!Gyertek közelebb.
-Sarah légyszíves szólj a többieknek is!
-Miért mindig engem kell csicskáztatni?!
-Szólj a többieknek!- nem volt kedvem jófejnek lenni vele.Mindenkivel igyekszek kedves lenni és őt pluszba még utálom.
-Jól van úrnő!Parancsa számomra hülyeség, de meg csinálom.
Miután Sarah és a többiek visszatérnek elkezdi hangosan felolvasni a könyvet Zara.
-Ebbe a könyvbe a meghalt embereket fogjuk megörökíteni.A CoCo Tauban már évtizek óta történnek gyilkosságok.Úgy döntöttünk megérdemlik ezt az emberek.A szabályok egyszerűek újoncokon kívül bárkit be lehet írni- aki halott-.Ez volt a bevezetés.
Kézzel írták.Ez egy olyan napló szerűsèg lehetett.Nem?- állapítja meg Zara.Most a narancssárgás haját copfba kötve hordja ami nem túlságosan lila selyem ruhájához,de hiába, ha az ember arca szép mindegy milyen ruhát vesz fel.Ő mindig szép.Kicsit rekedtes hangja ellenére egész szépen olvas.
A kérdésére bólintással válaszolok és biccentéssel felszólítom arra, hogy olvassa tovább.
-Név:Padlás úr (nem tudjuk mi az igazi neve)
Ő volt az egyetlen ember akit  mi öltünk meg.Hiszen mit csinálhattunk volna?! A padláson lakott és mindig leskelődött utánunk a padláson lévő lyukból, amin keresztül a fürdőszobába lehet látni. Lehetséges, hogy valamelyik lányt meg is erőszakolta. Halála oka: kukucskálás közben "véletlenül" beszakadt a padlás.Bent a fürdőben lányok álltak tangában amikor egy lány csábolt neki és elkezdte úgy csinálni mintha lefeküdnének, de hátulról valaki megfojtotta a tangások közül.

-Ez durva.