Körbenéztem a barátaimat keresve, aztán hirtelen rájöttem, hogy ők nem léteznek. Amióta ide jártam az Eastern-be, nem ismerkedtem meg senkivel. Jó, talán a kollégiumos szobatársammal, de ő sem "otthon" tölti az éjszakákat, hanem a fiújánál, szóval ez sem számít. Úgy gondoltam jobb lesz ha beletörődök, hogy különc vagyok és az is maradok.
Megfogtam a pink kabátomat és lehajítottam a rikító zöld pázsitra. Halk püffenéssel ledobtam magam a földre és elővettem a társadalomismeret könyvemet. Néha, néha abbahagytam az olvasást és fölpillantottam. Szánalmasnak éreztem magam. Látván a pasijaikkal viháncoló pompom lányokat, a nyaralós képeket mutogató csajokat, és a, és a CoCo Girls szuper alakú, tökéletes sminkű, Chanel ruhákat viselő klubtagjait. Mindig csodáltam őket már első évtől kezdve. Ahol megjelennek, ott eláll a lélegzet, a szemek rájuk szegeződnek, ők pedig "csak" végig sétáltak a folyosón.
Hirtelen megláttam Ciara-t, aki előző félévben mellettem ült az előadásokon. Nem volt igazi barát mivel órákon kívül sosem beszélgettünk de nem akartam egészen 9-ig egyedül lenni. A könyvemet bedobtam a táskámba, ezzel összenyomva egy joghurtot, aztán szaladni kezdtem felé.
- Ciara! Várj! Ciara!
Ő megfordult. Mogyoróbarna haját a nap világosra szívta, sötét szemeit csalódottság öntötte el ahogy meglátott. Egy testre feszülő haspóló volt rajta, amin az Eastern logója díszelgett. Sohasem hordott ilyen merész ruhákat, de úgy tűnik a nyár alatt megváltozott. Egy feketehajú, magas izompacsirtával társalgott azelőtt, hogy megszólítottam.
- Hello, Ciara!
- Szia!- mondta lehangoltan.
- Hogy telt a nyarad?
- Kösz, jól.
Arra számítottam, hogy majd visszakérdez, de nem. Helyette leült az izmos pasi ölébe, akivel eddig beszélgetett és hosszan megcsókolta.
- Hát, akkor én nem is zavarnék.- sétáltam el.
De gáz vagyok.- gondoltam.
Iszonyatosan WC-znem kellett, így gyorsan berohantam az egyetem épületébe. Kitéptem egy fülke ajtaját aztán becsaptam magam mögött.
- Gondolkodtál már azon, hogy belépsz a CoCo Tau-ba?- szólalt meg egy hang a mellettem lévő WC-től.- Hahó, ismeretlen! Hozzád beszélek!
- Hozzám?- kérdeztem.
- Nem, magamban beszélek bakker. Van más valaki itt, akihez szólnék?
- Van itt bárki?- ordítottam, erre hangosan elnevette magát.
- Ez vicces volt.- mondta. Elég fura volt így, a WC-n ülve beszélgetni.- Claret vagyok. Hogy hívnak?
- Ramona.
- Ez hülye név! Mostantól Mona vagy!
- Hmm, oké.
- Akarsz CoCo Girl lenni?- kérdezte és lehúzta a WC-t. Én bólogattam.- Hallod?
- Ja, igen, persze!- én is kimentem a fülkéből.
- Tessék!- egy papírcetlit adott a kezembe, amire egy lakcím volt írva.- Gyere ide este 6-ra! Válogatást tartunk. Kicsit alakítsd át magadat.
Ez a néhány perc, az hogy pisilnem kellett megváltoztatta az életemet. Azon az estén új családom lett, a CoCo Tau. Most már ők alkotják az életemet. Bár nem minden csillogó, tündéri a CoCo lányoknál... Sőt, egyre jobban úgy érzem nem kellett volna bekerülnöm hozzájuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése